Hírek

  • Úk korszak jön 2020-tól (2019-12-05)
  •  

    December 4-én zajlott az idei Agrárszektor konferencia első napja. Mint elhangzott komoly törvényi változások jönnek az öntözésfejlesztésben és az osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatban. A mezőgazdaság szerkezetváltása is elkerülhetetlen.


    Az idei – a Portfolio.hu szervezte – Agrárszektor konferencia első napján a nyitóbeszédet Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára tartotta. Arról beszélt, hogy a tartalékok 60 százaléka még nem lett kihasználva az agrártermelésben, ugyanakkor azokat az eszközöket is vázolta, amelyekkel ez elérhetővé válik.

    Jelen

    – 2720 milliárd forint az agrárium 2018. évi teljesítménye, ami 32 százalékos növekedés 2010 óta, ám a valós potenciálunkat jobban érzékeltetné, ha a rendszerváltás pillanatához viszonyítanánk ezt az eredményt – jegyezte meg az államtitkár. – A trend azonban biztató: 2018-hoz képest az év első felében 9,4 százalékos az agrárexport növekedése, az agrártermékek aránya pedig csaknem a magyar kivitel kétharmadát teszi ki.
    Mint mondta, belendültek a beruházások is: 17 százalékkal bővültek idén júliusig. Ehhez mérten tetemes az agrárium hitelállománya is, ami 678 milliárd forintot tesz ki, a második negyedévben 10 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Megjegyezte, hogy feltűnő az élelmiszeripari fejlesztések volumene, itt a beruházási hitelállomány 20 százalékos megugrása tapasztalható, és mindehhez segítséget nyújtanak a kedvező hitelkonstrukciók is.

    Az ágazat fejlesztésének kulcspontjait Farkas Sándor a következőkben látja: digitalizáció, öntözésfejlesztés, birtokrendezés és az anyagi források, támogatások biztosítása.
    – A digitalizáció nemcsak az ágazati innovatív beruházások szintjén kell, hogy megnyilvánuljon, hanem a közigazgatás adatállományának feldolgozásában, és ezeknek a gazdák számára is hozzáférhetővé kell válniuk – tette hozzá.

    Jövő 1

    Mint mondta, az öntözésfejlesztésről szóló törvényt jövő hét kedden várhatóan elfogadja a parlament, és 2020. január elsejével életbe is lép. Lényege, hogy csökkenti az engedélyezési eljárás idő- és költségigényét, illetve az öntözési szolgalom és az öntözési közösségek révén egyszerűsíti az öntözőberendezések működtetését. Szerinte elvárható cél, hogy ezek következtében legalább 300-350 ezer hektárra bővüljön a jelenlegi mintegy 100 ezer hektáros öntözött terület. Ehhez a pályázható támogatási források megemelésével is hozzájárult a szakigazgatás.

    Szintén 2020-ban, mintegy 100 jogszabály módosításával rendeződhet az osztatlan közös földtulajdon okozta probléma. Farkas Sándor az érintettek magas számát is kiemelte: 1 millió földrészletről, 2,4 millió hektárról és 4,6 millió földtulajdonosról van szó. A törvényekkel kapcsolatos szakmai egyeztetések folynak.

    Az államtitkár aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban csökkennek a mezőgazdaságra fordítható források. Eddig az uniós büdzsé 37,6 százalékát fordította a közösség az agráriumra, 2021-től azonban már csak 28,5 százalékát.
    – Lesz egy nehéz, átmeneti év is, ennek során véglegesen eldőlnek a támogatáselosztás szabályai. Eddig évente 600-700 milliárdot fordíthattunk (uniós és nemzeti forrásból) az agrárium dotálására, fontos, hogy ez az összeg ne csökkenjen, különösen úgy nem, hogy eközben az elvárások növekednek a gazdákkal szemben – mondta.

    Jövő 2.

    A konferencia első szekciója a magyar agrárium aktuális helyzetével, kihívásaival és lehetőségeivel foglalkozott. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a sikerek és erősségek mellett a problémákról és gyengeségekről is beszélt, egyúttal ismertetett egy hatpontos programot, amely az ágazat fejlődéséhez elengedhetetlen lépéseket tartalmazza.
    – Korszakváltáshoz érkezett a magyar agrárium, mert az ágazati szereplők a jelenlegi technikai színvonalból kihozták a maximumot. Ugyanakkor a szektor jóval nagyobb teljesítményre lenne képes, ezért további beruházásokra és piacbővülésre lenne szükség – mondta Gyuricza Csaba.

    Ahogy fogalmazott, a mezőgazdaságnak az utóbbi időben globálisan olyan kihívásokkal kell szembenéznie, mint legutoljára az ipari forradalom idején. Elmondta, hogy a magyar mezőgazdaság az elmúlt időszakban növekedési pályára állt, ugyanis csaknem 1000 milliárd forinttal nőtt a kibocsátás.
    – Európa egyik leggyorsabban fejlődő agrárgazdaságává vált a magyar, de ha tartani akarjuk ezt a dinamizmust, akkor alkalmazkodnunk kell a korszak kihívásaihoz, mint például a termőföld- és ivóvízcsökkenés, a klímaváltozás és a népességnövekedés – jegyezte meg.

    A NAIK főigazgatója azonban arra is figyelmeztetett, hogy a sikerek mellett a realitásokról is beszélni kell. Amíg 1990-hez képest mintegy 80%-kal növekedett a mezőgazdaság jövedelmezősége globálisan, Magyarország sokkal rosszabb a helyzet, az ágazat kibocsátása a rendszerváltáskori mértéket sem éri el. Problémaként említette, hogy a magyar mezőgazdaság nagyon támogatásorientált. Ez egyrészt jó, de ma még ott tartunk, hogy nagyobb a támogatások aránya az ágazatban, mint a jövedelmezőség.
    – A magyar mezőgazdaságot jelenleg a támogatások tartják életben – mondta Gyuricza Csaba.

    Hozzátette, hogy a magyar mezőgazdaság ma még lehetőségei alatt teljesít. Az, hogy 25-30 millió embernek lehetne élelmiszert termelni, még csak lehetőség, nem realitás szerinte.
    – A valóság az, hogy zöldségből és gyümölcsből nettó importőrök lettünk, egyötödére esett vissza a burgonyatermelésünk, amiből szintén importra szorulunk, messze a lehetőségek alatt van a kukorica- és a búzatermelésünk is. A mezőgazdaság jelenlegi növekedése mellett benne van a potenciálban a növekedés, de a jelenlegi szerkezetében a magyar mezőgazdaság ennél többet nem tud nyújtani – mondta.

    Gyuricza Csaba úgy látja, a fejlődéshez, a mezőgazdaság szerkezetének átalakításához hat területen van szükség átfogó, radikális előrelépésre.
    1. Agrárkutatás, innováció, szakoktatás, felsőoktatás – Szerinte Magyarországon az ágazatban dolgozóknak csupán 4%-a rendelkezik szakirányú, felsőfokú végzettséggel, és további 7%-nak van szakirányú középfokú végzettség, és az agrárkutatásokra is nagyon kevés költés jut.
    2. Megváltozó klímafeltételekhez alkalmazkodó technológiák alkalmazása – Gyuricza Csaba szerint a sokat emlegetett öntözésfejlesztésre legalább még százmilliárd forintot kellene szánni, de figyelembe kell venni azt is, hogy vannak az országnak olyan területei, ahol csak a szárazgazdálkodásnak van realitása. A jövőben az öntözés mellett talajban levő nedvesség tényleges hasznosítása lehet még megoldás.
    3. Precíziós gazdálkodás – Úgy vélte, a precíziós gazdálkodás az a pont, aminek jelenleg nincs alternatívája. Ez ugyanis az a szegmens, ami válasz lehet a „fenntarthatóság vagy versenyképesség?" dilemmájára.
    4. Horizontális és vertikális integráció erősítése – Nemcsak a mezőgazdaságot, de a ráépülő, kiegészítő ágazatokat is fejleszteni kell. Gyuricza Csaba kiemelte, hogy amíg exportőr az ország, addig bőven van mit tenni ezen a területen.
    5. Méretgazdaságosság kérdése – A esetek 80%-ában a nagyobb, versenyképesebb birtokok jövedelmezőek. Gyuricza Csaba figyelmeztetett, hogy a nosztalgia-gazdálkodás korszaka a végéhez közeledik, vagy birtokkoncentrációra, vagy gazdaösszefogásra és integrációra van szükség.
    6. Helyi lehetőségek fejlesztése – A mezőgazdaság népszerűsítése és fejlesztése érdekében elengedhetetlen a lokális együttműködési lehetőségek feltérképezése és erősítése.

    Megszólaltak az agrárium nagyágyúi

    Óriási problémát jelent a magyar mezőgazdaságban, hogy nem lehet megfelelő szakembert találni, és addig amíg nem lesznek jól fizető állások az agráriumban, a fiatalok nem is fogják ezt a szektort választani – hangzott el a konferencia panelbeszélgetésén. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a közelgő népességrobbanás Magyarország számára hatalmas lehetőség lehet, ehhez azonban megfelelő piacokra van szükség, hiszen hiába állítunk elő minőségi termékeket, ha nem rendelkezünk megfelelő kereskedelmi kapcsolatokkal.
    – A magyar mezőgazdaság csak akkor tud fejlődni, ha megvan hozzá a jó kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező élelmiszeripara, illetve feldolgozóipara – mondta Csányi Attila, a Bonafarm Csoport vezérigazgatója. – Emellett az oktatást az országban úgy kell megszervezni, hogy a digitalizációt, illetve a modern megoldásokat már úgy adjuk a szakemberek kezébe, hogy az illető már magát a szakmát és a munkát is szereti. A világon jelenleg alapanyagtermelési verseny van, piacok nélkül azonban nem fogunk előrébb jutni, bármit is tervezünk hosszútávon a mezőgazdaságban. Magyarországon nem csak modern megoldásokra lenne szükség, mert van, ahol először az alapokat kellene rendbe tenni.

    A 2019-et értékelve Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke közölte, idén aszályos téllel vágtunk bele a tavaszba, aztán hirtelen a tavalyinál is hektikusabban érkezett meg a csapadék az országba, de ettől függetlenül a növénytermesztés az átlagosnál jobb évet zárhat. Szerinte a vetőmagelőállítással kivehetnénk a részünket a népességrobbanásból, ugyanakkor Magyarországon a munkaerőhiány komoly problémát jelent, de a megfelelő szaktudáshoz megfelelő fizetésekre lenne szükség, jól fizető állások nélkül azonban a fiatalok nem választják majd ezt az ágazatot.
    – Viszont, ha hosszútávon arra lesz szükség, akkor technológiával kell majd a munkaerőt helyettesítenünk az agráriumban.

    Harsányi Zsolt, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője kiemelte, hogy a magyar mezőgazdaságban hiába van rengeteg szaktudás, ha egyszerűen nem lehet traktorost, illetve megfelelő szakembert találni.
    – Ennek az az oka, hogy az ország nem költ elegendő pénzt a mezőgazdasági oktatásra, pedig megfelelő emberek nélkül, hiába beszélünk arról, hogy munkaerőhiány van, itt már inkább cselekedni kellene – jegyezte meg.

    – Habár az előző évekhez képest idén jobb eredményeket ért el a magyar mezőgazdaság, összességében még lenne mit javítani az eredményeken – hangsúlyozta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke. –  Az ország egyre jobb piacokat talál, nő a hozzáadott érték, exportvolumenben azonban jelentős növekedés nem következett be az utóbbi időben, holott a népességrobbanás, a termőföldcsökkenés és a klímaváltozás egyértelműen jelen vannak. A hozamok nem fokozhatók a végtelenségig, és lassan már a határokat súroljuk, ezért újszerű megoldásokat kell találni, és be kell állnunk a fejlesztés irányába.

    Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. stratégiai vezérigazgatója az idei évet értékelve elmondta, hogy összességében nem lesz nagyobb árbevétele a gazdáknak a búzát és a kukoricát tekintve, és az állattenyésztés sem zár feltétlenül jó évet, így szerinte gyengébb lesz a 2019, mint a 2018 volt.
    – Ha az emberiség növekszik, és minél több élelmiszerre lesz szüksége, az hatalmas lehetőség lehet a mezőgazdasági termelés szempontjából. Erre azonban csak úgy tudunk reagálni, ha minőségi termékeket állítunk elő, és nem alapanyagot, hanem feldolgozott terméket – mondta. Szerinte nagyobb hatékonyság mellett, megfelelő feldolgozóipart kellene kiépíteni Magyarországon, ehhez pedig jelentősen növelni kellene a hektáronkénti hozamokat a szántóföldi növénytermesztésben.

    Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója a 2019-es évvel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az ipari növények kapcsán sem az árak, sem a hozam tekintetében nincs panasz, és összességében idén jobb évet zárhat a magyar mezőgazdaság, mint a tavalyi. Szerinte növelhető lenne a mezőgazdaság kibocsátása Magyarországon, amihez a genetikai potenciálokat is ki lehetne használni, hiszen a folyamatos szerkivonások miatt a növényvédelemben komoly problémák lehetnek majd a jövőben. Hozzátette, erre új fajok nemesítésével jól lehetne reagálni.
    – 2019 első kilenc hónapjának adatai alapján 1,6 százalékos elmaradás van a mezőgazdaság, erdő- és halgazdálkodás területén 2018-hoz képest – tájékoztatott Vida József, a Takarékbank Zrt. elnök-vezérigazgatója. – A magyar mezőgazdaság számára az egyik legnagyobb kihívás a jövőben az, hogy hogyan tud majd egy olyan termékstruktúrával megjelenni a piacon, ami nem a népességrobbanást támasztja alá, hanem azt a keresletet, ami magasabb minőségű termékeket eredményez.


    (forrás: http://nak.hu/agazati-hirek/videkfejlesztes/161-gazdasagfejlesztes/100910-uk-korszak-jon-2020-tol)



Vidékfejlesztési Minisztérium

BEMUTATKOZÁS | HÍREK | DOKUMENTUMOK | III. TENGELY | LEADER | NYERTESEK | SAJTÓHÍREK | MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK | ELÉRHETŐSÉGEK | GY.I.K | GALÉRIA
Copyright © Üde-Kunság Egyesület